Ipari gázok
-
Acetilén (C2H2)
Az acetilén, amelynek molekulaképlete C2H2, közismert nevén szélszén vagy kalcium-karbid gáz, az alkinvegyületek legkisebb tagja. Az acetilén színtelen, enyhén mérgező és rendkívül gyúlékony gáz, gyenge érzéstelenítő és antioxidáns hatással normál hőmérsékleten és nyomáson. -
Oxigén (O2)
Az oxigén színtelen és szagtalan gáz. Az oxigén leggyakoribb elemi formája. A technológia szempontjából az oxigént a levegő cseppfolyósítási folyamatából nyerik ki, és a levegőben lévő oxigén körülbelül 21%-ot tesz ki. Az oxigén színtelen és szagtalan gáz, kémiai képlete O2, amely az oxigén leggyakoribb elemi formája. Olvadáspontja -218,4°C, forráspontja -183°C. Vízben nehezen oldódik. Körülbelül 30 ml oxigén oldódik 1 liter vízben, a folyékony oxigén égkék színű. -
Kén-dioxid (SO2)
A kén-dioxid (kén-dioxid) a leggyakoribb, legegyszerűbb és legirritálóbb kén-oxid, kémiai képlete SO2. A kén-dioxid színtelen és átlátszó gáz, szúrós szaggal. Vízben, etanolban és éterben oldódik, a folyékony kén-dioxid viszonylag stabil, inaktív, nem éghető, és nem képez robbanásveszélyes keveréket a levegővel. A kén-dioxid fehérítő tulajdonságokkal rendelkezik. A kén-dioxidot általában az iparban használják cellulóz, gyapjú, selyem, szalmakalapok stb. fehérítésére. A kén-dioxid gátolhatja a penész és a baktériumok növekedését is. -
Etilén-oxid (ETO)
Az etilén-oxid az egyik legegyszerűbb ciklikus éter. Heterociklusos vegyület. Kémiai képlete C2H4O. Mérgező rákkeltő anyag és fontos petrolkémiai termék. Az etilén-oxid kémiai tulajdonságai nagyon aktívak. Gyűrűfelnyílási addíciós reakciókon megy keresztül számos vegyülettel, és redukálhatja az ezüst-nitrátot. -
1,3-butadién (C4H6)
Az 1,3-butadién egy szerves vegyület, amelynek kémiai képlete C4H6. Színtelen gáz, enyhén aromás szaggal, könnyen cseppfolyósítható. Kevésbé mérgező, toxicitása hasonló az etilénéhez, de erősen irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat, és nagy koncentrációban érzéstelenítő hatású. -
Hidrogén (H2)
A hidrogén kémiai képlete H2, molekulatömege 2,01588. Normál hőmérsékleten és nyomáson rendkívül gyúlékony, színtelen, átlátszó, szagtalan és íztelen gáz, amely nehezen oldódik vízben, és a legtöbb anyaggal nem reagál. -
Nitrogén (N2)
A nitrogén (N2) a Föld légkörének fő részét alkotja, a teljes légkör 78,08%-át teszi ki. Színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező és szinte teljesen inert gáz. A nitrogén nem gyúlékony, és fojtogató gáznak számít (azaz a tiszta nitrogén belélegzése megfosztja az emberi szervezetet az oxigéntől). A nitrogén kémiailag inaktív. Magas hőmérsékleten, nagy nyomáson és katalitikus körülmények között hidrogénnel reagálva ammóniát képezhet; kisülési körülmények között oxigénnel egyesülve nitrogén-monoxidot képezhet. -
Etilén-oxid és szén-dioxid keverékek
Az etilén-oxid az egyik legegyszerűbb ciklikus éter. Heterociklusos vegyület. Kémiai képlete C2H4O. Mérgező rákkeltő anyag és fontos petrolkémiai termék. -
Szén-dioxid (CO2)
A szén-dioxid egy szén-oxigén vegyület, kémiai képlete CO2. Színtelen, szagtalan vagy színtelen, szagtalan gáz, vizes oldatában enyhén savanykás ízzel, normál hőmérsékleten és nyomáson. Gyakori üvegházhatású gáz és a levegő alkotóeleme.
