Ipari gázok
-
Acetilén (C2H2)
Az acetilén, C2H2 molekulaképlete, közismert nevén szélszén vagy kalcium-karbid gáz, az alkinvegyületek legkisebb tagja. Az acetilén színtelen, enyhén mérgező és rendkívül gyúlékony gáz, normál hőmérsékleten és nyomáson gyenge érzéstelenítő és antioxidáns hatású. -
Oxigén (O2)
Az oxigén színtelen és szagtalan gáz. Ez az oxigén leggyakoribb elemi formája. Ami a technológiát illeti, az oxigént a levegő cseppfolyósítási folyamatából vonják ki, és a levegő oxigénje körülbelül 21%-ot tesz ki. Az oxigén színtelen és szagtalan gáz, amelynek kémiai képlete O2, amely az oxigén leggyakoribb elemi formája. Olvadáspontja -218,4 °C, forráspontja -183 °C. Vízben nem könnyen oldódik. Körülbelül 30 ml oxigént oldunk 1 liter vízben, és a folyékony oxigén égszínkék. -
Kén-dioxid (SO2)
A kén-dioxid (kén-dioxid) a leggyakoribb, legegyszerűbb és irritáló kén-oxid, amelynek kémiai képlete SO2. A kén-dioxid színtelen és átlátszó, szúrós szagú gáz. Vízben, etanolban és éterben oldódik, a folyékony kén-dioxid viszonylag stabil, inaktív, nem éghető, levegővel nem képez robbanásveszélyes keveréket. A kén-dioxid fehérítő tulajdonságokkal rendelkezik. A kén-dioxidot általában az iparban használják pép, gyapjú, selyem, szalmakalap stb. fehérítésére. A kén-dioxid a penészgombák és a baktériumok szaporodását is gátolja. -
Etilén-oxid (ETO)
Az etilén-oxid az egyik legegyszerűbb ciklikus éter. Ez egy heterociklusos vegyület. Kémiai képlete C2H4O. Mérgező rákkeltő anyag és fontos petrolkémiai termék. Az etilén-oxid kémiai tulajdonságai nagyon aktívak. Számos vegyülettel gyűrűnyitási addíciós reakción megy keresztül, és csökkentheti az ezüst-nitrát mennyiségét. -
1,3-butadién (C4H6)
Az 1,3-butadién egy szerves vegyület, amelynek kémiai képlete C4H6. Színtelen, enyhén aromás szagú gáz, amely könnyen cseppfolyósítható. Kevésbé mérgező, toxicitása az etilénéhez hasonló, de erősen irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat, nagy koncentrációban érzéstelenítő hatású. -
Hidrogén (H2)
A hidrogén kémiai képlete H2 és molekulatömege 2,01588. Normál hőmérsékleten és nyomáson rendkívül gyúlékony, színtelen, átlátszó, szagtalan és íztelen gáz, amely vízben nehezen oldódik, és a legtöbb anyaggal nem lép reakcióba. -
Nitrogén (N2)
A nitrogén (N2) alkotja a föld légkörének fő részét, a teljes légkör 78,08%-át teszi ki. Színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező és szinte teljesen inert gáz. A nitrogén nem gyúlékony, és fullasztó gáznak számít (vagyis a tiszta nitrogén belélegzése oxigéntől megfosztja az emberi testet). A nitrogén kémiailag inaktív. Hidrogénnel reagálva ammóniát képezhet magas hőmérsékleten, nagy nyomáson és katalizátoros körülmények között; az oxigénnel egyesülve nitrogén-monoxidot képezhet kisülési körülmények között. -
Etilén-oxid és szén-dioxid keverékek
Az etilén-oxid az egyik legegyszerűbb ciklikus éter. Ez egy heterociklusos vegyület. Kémiai képlete C2H4O. Mérgező rákkeltő anyag és fontos petrolkémiai termék. -
Szén-dioxid (CO2)
A szén-dioxid, egyfajta szén-oxigén-vegyület, amelynek kémiai képlete CO2, színtelen, szagtalan vagy színtelen, szagtalan gáz, vizes oldatában normál hőmérsékleten és nyomáson enyhén savanyú ízű. Szintén gyakori üvegházhatású gáz és a levegő összetevője.
