Ritka gázok

  • Hélium (Ő)

    Hélium (Ő)

    Hélium He – Inert gáz a kriogén, hőátadó, védelmi, szivárgásészlelési, analitikai és emelési alkalmazásokhoz.A hélium színtelen, szagtalan, nem mérgező, nem korrozív és nem gyúlékony, kémiailag inert gáz.A hélium a természetben a második leggyakoribb gáz.A légkör azonban szinte nem tartalmaz héliumot.Tehát a hélium is nemesgáz.
  • Neon (Neon)

    Neon (Neon)

    A neon színtelen, szagtalan, nem gyúlékony ritka gáz, amelynek kémiai képlete Ne.A neon általában töltőgázként használható színes neonlámpákhoz kültéri reklámkijelzőkhöz, valamint vizuális fényjelzőkhöz és feszültségszabályozáshoz is.És a lézeres gázkeverék komponensei.Az olyan nemesgázok, mint a neon, a kripton és a xenon, üvegtermékek töltésére is használhatók azok teljesítményének vagy funkciójának javítása érdekében.
  • Xenon (Xe)

    Xenon (Xe)

    A xenon egy ritka gáz, amely a levegőben és a forró források gázában is megtalálható.A folyékony levegőtől kriptonnal együtt választják el.A xenon nagyon nagy fényerősséggel rendelkezik, és a világítástechnikában használják.Ezenkívül a xenont mély érzéstelenítésben, orvosi ultraibolya fényben, lézerekben, hegesztésben, tűzálló fémek vágásakor, szabványos gázban, speciális gázkeverékben stb.
  • kripton (kr)

    kripton (kr)

    A kriptongázt általában a légkörből vonják ki és 99,999%-os tisztaságig tisztítják.Egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően a kriptongázt széles körben használják különféle iparágakban, mint például a lámpák töltőgáza és az üreges üveggyártás.A kripton fontos szerepet játszik a tudományos kutatásban és az orvosi kezelésben is.
  • Argon (Ar)

    Argon (Ar)

    Az argon ritka gáz, akár gáz-, akár folyékony halmazállapotú, színtelen, szagtalan, nem mérgező, vízben gyengén oldódik.Szobahőmérsékleten nem lép kémiai reakcióba más anyagokkal, magas hőmérsékleten pedig folyékony fémben nem oldódik.Az argon egy ritka gáz, amelyet széles körben használnak az iparban.