A chipgyártók új kihívásokkal néznek szembe. Az iparágat új kockázatok fenyegetik, miután a COVID-19 világjárvány ellátási lánc problémákat okozott. Oroszország, a félvezetőgyártásban használt nemesgázok egyik legnagyobb szállítója a világon, megkezdte az általa ellenségesnek tartott országok exportjának korlátozását. Ezek úgynevezett „nemes” gázok, mint plneon, argon éshélium.
Ez egy újabb eszköze Putyin gazdasági befolyásának azokra az országokra, amelyek szankciókat vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megszállása miatt. A háború előtt Oroszország és Ukrajna együttesen a kínálat mintegy 30 százalékát adtaneongáz félvezetők és elektronikai alkatrészek számára a Bain & Company szerint. Az exportkorlátozások olyan időszakban születtek, amikor az ipar és ügyfelei kezdenek kilábalni a legrosszabb ellátási válságból. Az LMC Automotive szerint tavaly az autógyártók élesen csökkentették a járműgyártást a chiphiány miatt. A szállítások javulása az év második felében várható.
Neonfontos szerepet játszik a félvezetőgyártásban, mivel magában foglalja a litográfiának nevezett eljárást. A gáz szabályozza a lézer által kibocsátott fény hullámhosszát, amely „nyomokat” ír a szilícium lapkára. A háború előtt Oroszország nyersanyagot gyűjtöttneonacélgyáraiban melléktermékként, és Ukrajnába szállították tisztítás céljából. Mindkét ország jelentős gyártója volt a szovjet korszak nemesgázainak, amelyeket a Szovjetunió katonai és űrtechnológia kiépítésére használt, az ukrajnai háború mégis maradandó károkat okozott az ipar képességeiben. Néhány ukrán városban, köztük Mariupolban és Odesszában zajló heves harcok tönkretették az ipari területeket, rendkívül megnehezítve az áruk exportját a régióból.
Másrészt a Krím-félsziget 2014-es orosz inváziója óta a globális félvezetőgyártók fokozatosan kevésbé támaszkodnak a régióra. A kínálati részesedésneongáz Ukrajnában és Oroszországban történelmileg 80% és 90% között mozgott, de 2014 óta csökkent. kevesebb mint egyharmada. Túl korai megmondani, hogy az orosz exportkorlátozások milyen hatással lesznek a félvezetőgyártókra. Az ukrajnai háború eddig nem zavarta meg a chipek folyamatos ellátását.
De még ha a termelőknek sikerül is pótolniuk a régió kieső ellátását, akkor is többet fizethetnek a létfontosságú nemesgázért. Árukat gyakran nehéz nyomon követni, mert a legtöbbjük hosszú távú magánszerződésekkel kereskednek, de a CNN szerint a neongáz szerződéses ára szakértőkre hivatkozva ötszörösére emelkedett az ukrajnai invázió óta, és viszonylag hosszú ideig ezen a szinten marad. hosszú ideig.
A Samsung technológiai óriáscégnek otthont adó Dél-Korea fogja először érezni a „fájdalmat”, mert szinte teljes egészében nemesgázimportra támaszkodik, és az Egyesült Államokkal, Japánnal és Európával ellentétben nincs jelentős gázipari vállalata, amely növelhetné a termelést. Tavaly a Samsung It megelőzte az Intelt az Egyesült Államokban, és a világ legnagyobb félvezetőgyártójává vált. Az országok most versenyeznek chipgyártási kapacitásuk növeléséért a járvány két éve után, így brutálisan ki vannak téve a globális ellátási láncok instabilitásának.
Az Intel felajánlotta, hogy segít az amerikai kormánynak, és az év elején bejelentette, hogy 20 milliárd dollárt fektet be két új gyárba. Tavaly a Samsung ígéretet tett arra is, hogy 17 milliárd dolláros gyárat épít Texasban. A megnövekedett aprítékgyártás a nemesgázok iránti kereslet növekedéséhez vezethet. Mivel Oroszország az export korlátozásával fenyeget, Kína lehet az egyik legnagyobb nyertes, mivel itt van a legnagyobb és a legújabb gyártókapacitás. Kína 2015 óta fektet be saját félvezetőiparába, beleértve a nemesgázok más ipari termékektől való elválasztásához szükséges berendezéseket is.
Feladás időpontja: 2022. június 23
