A chipgyártók új kihívásokkal néznek szembe. Az iparágat új kockázatok fenyegetik, miután a COVID-19 világjárvány ellátási lánc problémákat okozott. Oroszország, a félvezetőgyártásban használt nemesgázok egyik legnagyobb szállítója a világon, elkezdte korlátozni az exportot az ellenségesnek tartott országokba. Ezek az úgynevezett „nemes” gázok, mint példáulneon, argon éshélium.
Ez Putyin gazdasági befolyásának újabb eszköze azokra az országokra, amelyek szankciókat vezettek be Moszkvával szemben Ukrajna inváziója miatt. A háború előtt Oroszország és Ukrajna együttesen a teljes kínálat mintegy 30 százalékát tette ki.neonA Bain & Company szerint a félvezetőkhöz és elektronikai alkatrészekhez szükséges gáz. Az exportkorlátozások olyan időszakban lépnek életbe, amikor az iparág és ügyfelei kezdenek kilábalni a legsúlyosabb ellátási válságból. Az LMC Automotive szerint tavaly az autógyártók a chiphiány miatt jelentősen csökkentették a járműgyártást. A szállítások várhatóan javulni fognak az év második felében.
Neonfontos szerepet játszik a félvezetőgyártásban, mivel egy litográfiának nevezett folyamatot foglal magában. A gáz szabályozza a lézer által előállított fény hullámhosszát, amely „nyomokat” vés a szilíciumlapra. A háború előtt Oroszország nyersanyagokat gyűjtöttneonacélgyáraiban melléktermékként, és tisztításra Ukrajnába szállította. Mindkét ország jelentős termelője volt a szovjet korabeli nemesgázoknak, amelyeket a Szovjetunió katonai és űrtechnológia építéséhez használt, mégis az ukrajnai háború tartós károkat okozott az iparág képességeiben. Néhány ukrán városban, köztük Mariupolban és Odesszában dúló heves harcok ipari területeket pusztítottak el, ami rendkívül megnehezíti az áruk exportját a régióból.
Másrészt a 2014-es krími orosz invázió óta a globális félvezetőgyártók fokozatosan kevésbé függenek a régiótól. A kínálati részesedésneonA gáz Ukrajnában és Oroszországban történelmileg 80% és 90% között ingadozott, de 2014 óta kevesebb mint egyharmadával csökkent. Túl korai lenne megmondani, hogy az orosz exportkorlátozások hogyan fogják befolyásolni a félvezetőgyártókat. Az ukrajnai háború eddig nem zavarta meg a chipek folyamatos ellátását.
De még ha a termelőknek sikerül is pótolniuk a régióban kieső kínálatot, akkor is többet fizethetnek a létfontosságú nemesgázért. Az áraikat gyakran nehéz nyomon követni, mivel a legtöbbjüket hosszú távú magánszerződések keretében kereskedik, de a CNN szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy a neongáz szerződéses ára ötszörösére emelkedett Ukrajna inváziója óta, és viszonylag hosszú ideig ezen a szinten marad.
A Samsung technológiai óriás otthona, Dél-Korea fogja elsőként megérezni a „fájdalmat”, mivel szinte teljes mértékben nemesgáz-importra támaszkodik, és az Egyesült Államokkal, Japánnal és Európával ellentétben nincsenek olyan nagyobb gázipari vállalatai, amelyek növelhetnék a termelést. Tavaly a Samsung megelőzte az Intelt az Egyesült Államokban, és a világ legnagyobb félvezetőgyártójává vált. A világjárvány két éve után az országok most versenyt futnak azért, hogy növeljék chipgyártási kapacitásukat, ami brutálisan kiszolgáltatottá teszi őket a globális ellátási láncok instabilitásának.
Az Intel felajánlotta segítségét az amerikai kormánynak, és idén korábban bejelentette, hogy 20 milliárd dollárt fektet be két új gyárba. Tavaly a Samsung is ígéretet tett egy 17 milliárd dolláros gyár építésére Texasban. A megnövekedett chipgyártás a nemesgázok iránti nagyobb kereslethez vezethet. Mivel Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy korlátozza az exportját, Kína lehet az egyik legnagyobb nyertes, mivel rendelkezik a legnagyobb és legújabb termelési kapacitással. 2015 óta Kína saját félvezetőiparába fektet be, beleértve a nemesgázok más ipari termékektől való elválasztásához szükséges berendezéseket is.
Közzététel ideje: 2022. június 23.
