Az NRNU MEPhI tudósai megtanulták, hogyan lehet hideg plazmát alkalmazni a biomedicinában Az NRNU MEPhI kutatói más tudományos központok kollégáival együtt vizsgálják a hideg plazma alkalmazásának lehetőségét bakteriális és vírusos betegségek diagnosztizálásában és kezelésében, valamint a sebgyógyulásban. Ez a fejlesztés képezi majd az alapját innovatív, csúcstechnológiás orvostechnikai eszközök létrehozásának. A hideg plazma töltéssel rendelkező részecskék gyűjteményei vagy áramlásai, amelyek általában elektromosan semlegesek, és kellően alacsony atom- és ionhőmérséklettel rendelkeznek, például közel szobahőmérséklettel. Eközben az úgynevezett elektronhőmérséklet, amely a plazmafajok gerjesztésének vagy ionizációjának szintjének felel meg, elérheti a több ezer fokot is.
A hideg plazma hatása alkalmazható a gyógyászatban – helyi szerként viszonylag biztonságos az emberi szervezet számára. Megjegyezte, hogy szükség esetén a hideg plazma nagyon jelentős lokalizált oxidációt, például kiégetést képes előidézni, más módokon pedig helyreállító gyógyulási mechanizmusokat indíthat el. A kémiai szabad gyökök közvetlenül hatnak a nyílt bőrfelületekre és sebekre, kompakt plazmacsövek által generált plazmasugarakon keresztül, vagy közvetve gerjesztett környezeti molekulák, például levegő révén. Eközben a plazmafáklya kezdetben egy teljesen biztonságos inert gáz gyenge áramlását használja –hélium or argon, és a keletkezett hőteljesítmény egyetlen egységről akár több tíz wattra is szabályozható.
A munka egy nyitott légköri nyomású plazmát használt, amelynek forrását a tudósok az utóbbi években aktívan fejlesztették. Egy folyamatos légköri nyomású gázáram ionizálható, miközben biztosítható, hogy a kívánt távolságra, néhány millimétertől akár több tíz centiméterig is eltávolítsák, így az ionizált semleges anyagmennyiség a kívánt mélységbe, valamilyen célterületre (pl. a beteg bőrfelületére) kerüljön.
Viktor Timosenko hangsúlyozta: „Mi használjukhélium„...mint fő gázt, ami lehetővé teszi számunkra, hogy minimalizáljuk a nemkívánatos oxidációs folyamatokat. Sok hasonló oroszországi és külföldi fejlesztéssel ellentétben az általunk használt plazmafáklyákban a hideg hélium plazma keletkezése nem jár ózonképződéssel, ugyanakkor kifejezett és kontrollálható terápiás hatást biztosít.” Ezzel az új módszerrel a tudósok elsősorban bakteriális betegségek kezelését remélik. Szerintük a hideg plazmaterápia könnyen eltávolíthatja a vírusfertőzést és felgyorsíthatja a sebgyógyulást. Remélhetőleg a jövőben, új módszerek segítségével, lehetővé válik a daganatos betegségek kezelése is. „Ma még csak egy nagyon felületi hatásról, a helyi alkalmazásról beszélünk. A jövőben a technológiát úgy lehetne fejleszteni, hogy mélyebben behatoljon a szervezetbe, például a légzőrendszeren keresztül. Eddig in vitro teszteket végzünk, amikor a plazmánk, amikor a sugár közvetlenül kölcsönhatásba lép kis mennyiségű folyadékkal vagy más modellbiológiai objektumokkal” – mondta a tudományos csoport vezetője.
Közzététel ideje: 2022. október 26.
