Az NRNU MEPhI tudósai megtanulták a hidegplazma használatát a biomedicinában Az NRNU MEPhI kutatói más tudományos központokból származó kollégákkal együtt vizsgálják a hidegplazma felhasználásának lehetőségét bakteriális és vírusos betegségek diagnosztizálására és kezelésére, valamint sebgyógyulásra. Ez a fejlesztés lesz az alapja az innovatív csúcstechnológiás orvosi eszközök létrehozásának. A hideg plazmák olyan töltött részecskék gyűjteményei vagy áramlásai, amelyek általában elektromosan semlegesek, és kellően alacsony atomi és ionos hőmérséklettel rendelkeznek, például közel szobahőmérséklethez. Eközben az úgynevezett elektronhőmérséklet, amely a plazmafajták gerjesztési vagy ionizációs szintjének felel meg, több ezer fokot is elérhet.
A hidegplazma hatása a gyógyászatban is alkalmazható – lokális szerként viszonylag biztonságos az emberi szervezet számára. Megjegyezte, hogy ha szükséges, a hideg plazma nagyon jelentős lokális oxidációt, például kauterezést tud produkálni, más módokon pedig helyreállító gyógyulási mechanizmusokat indíthat el. A kémiai szabad gyökök közvetlenül a nyitott bőrfelületeken és sebeken hatnak, a tervezett kompakt plazmacsövek által generált plazmasugarak révén, vagy közvetve izgató környezeti molekulák, például levegő által. Eközben a plazmafáklya kezdetben gyenge, teljesen biztonságos inert gázt használ –hélium or argon, és a megtermelt hőteljesítmény egyetlen egységtől több tíz wattig szabályozható.
A munka során nyílt légköri nyomású plazmát használtak, amelynek forrását a tudósok az elmúlt években aktívan fejlesztik. A légköri nyomású folyamatos gázáramot ionizálni lehet, miközben gondoskodni kell arról, hogy a szükséges távolságra, néhány millimétertől több tíz centiméterig eltávolítsák, hogy az ionizált semleges térfogatú anyag a kívánt mélységbe kerüljön valamilyen célterületre (pl. a beteg bőrfelülete).
Viktor Timosenko hangsúlyozta: „Használjukhéliummint fő gáz, ami lehetővé teszi számunkra, hogy minimalizáljuk a nem kívánt oxidációs folyamatokat. Az oroszországi és külföldi hasonló fejlesztésektől eltérően az általunk használt plazmafáklyákban a hideg héliumplazma keletkezése nem jár együtt ózonképződéssel, ugyanakkor kifejezett és szabályozható terápiás hatást biztosít.” Ezzel az új módszerrel a tudósok elsősorban bakteriális betegségek kezelését remélik. Szerintük a hidegplazma terápiával könnyen eltávolítható a vírusos szennyeződés, és felgyorsítható a sebgyógyulás. Remélhetőleg a jövőben új módszerek segítségével lehet majd kezelni a daganatos betegségeket. „Ma csak egy nagyon felületes hatásról, a helyi használatról beszélünk. A jövőben a technológiát úgy lehet kifejleszteni, hogy mélyebben behatoljon a szervezetbe, például a légzőrendszeren keresztül. Eddig in vitro teszteket végzünk, amikor a plazmánk, amikor a sugár közvetlenül kölcsönhatásba lép kis mennyiségű folyadékkal vagy más modell biológiai tárggyal” – mondta a tudományos csoport vezetője.
Feladás időpontja: 2022-10-26
