Az NRNU MEPhI tudósai megtanulták a hidegplazma használatát a biomedicinában Az NRNU MEPhI kutatói más tudományos központokból származó kollégákkal együtt vizsgálják a hidegplazma felhasználásának lehetőségét bakteriális és vírusos betegségek diagnosztizálására és kezelésére, valamint sebgyógyulásra.Ez a fejlesztés lesz az alapja az innovatív csúcstechnológiás orvosi eszközök létrehozásának.A hideg plazmák olyan töltött részecskék gyűjteményei vagy áramlásai, amelyek általában elektromosan semlegesek, és kellően alacsony atomi és ionos hőmérséklettel rendelkeznek, például közel szobahőmérséklethez.Eközben az úgynevezett elektronhőmérséklet, amely a plazmafajták gerjesztési vagy ionizációs szintjének felel meg, több ezer fokot is elérhet.
A hidegplazma hatása a gyógyászatban is alkalmazható – lokális szerként viszonylag biztonságos az emberi szervezet számára.Megjegyezte, hogy szükség esetén a hideg plazma nagyon jelentős lokális oxidációt, például kauterezést, más módokon pedig helyreállító gyógyulási mechanizmusokat indíthat el.A kémiai szabad gyökök közvetlenül a nyitott bőrfelületeken és sebeken hathatnak a tervezett kompakt plazmacsövek által generált plazmasugarak révén, vagy közvetve olyan izgalmas környezeti molekulák által, mint például a levegő.Eközben a plazmafáklya kezdetben gyenge, teljesen biztonságos inert gázt használ –hélium or argon, és a megtermelt hőteljesítmény egyetlen egységtől több tíz wattig szabályozható.
A munka során nyílt légköri nyomású plazmát használtak, amelynek forrását a tudósok az elmúlt években aktívan fejlesztik.A légköri nyomású folyamatos gázáramot ionizálni lehet, miközben gondoskodni kell arról, hogy a szükséges távolságra, néhány millimétertől több tíz centiméterig eltávolítsák, hogy az ionizált semleges térfogatú anyag a kívánt mélységbe kerüljön valamilyen célterületre (pl. a beteg bőrfelülete).
Viktor Timosenko hangsúlyozta: „Használjukhéliummint fő gáz, ami lehetővé teszi számunkra, hogy minimalizáljuk a nem kívánt oxidációs folyamatokat.Az oroszországi és külföldi hasonló fejlesztésektől eltérően az általunk használt plazmafáklyákban a hideg héliumplazma keletkezése nem jár együtt ózonképződéssel, ugyanakkor kifejezett és szabályozható terápiás hatást biztosít.”Ezzel az új módszerrel a tudósok elsősorban bakteriális betegségek kezelését remélik.Szerintük a hidegplazma terápiával könnyen eltávolítható a vírusos szennyeződés és felgyorsítható a sebgyógyulás is.Remélhetőleg a jövőben új módszerek segítségével lehet majd kezelni a daganatos betegségeket.„Ma csak egy nagyon felületes hatásról, a helyi használatról beszélünk.A jövőben a technológiát úgy lehet kifejleszteni, hogy mélyebben behatoljon a szervezetbe, például a légzőrendszeren keresztül.Eddig in vitro teszteket végzünk, amikor a plazmánk, amikor a sugár közvetlenül kölcsönhatásba lép kis mennyiségű folyadékkal vagy más biológiai modellobjektumokkal” – mondta a tudományos csoport vezetője.
Feladás időpontja: 2022-10-26
