Folyékony technológia nélkülhidrogénés folyékonyhélium...néhány nagy tudományos létesítmény egy halom fémhulladék lenne... Mennyire fontos a folyékony hidrogén és a folyékony hélium?

Hogyan hódítottak a kínai tudósokhidrogénÉs olyan hélium, amit lehetetlen cseppfolyósítani? Netán a világ legjobbjai közé tartoznak? Fedjük fel a forró témákat, mint például a „Jégnyíl” és a héliumszivárgás, és együtt betekintést nyerhetünk hazám kriogén iparának nagyszerű fejezetébe.

Jégrakéta: A folyékony hidrogén és a folyékony oxigén csodája

Kína Hosszú Menetelés 5 hordozórakétája, a repülőgépipar „Herkulese”, „az üzemanyag 90%-a folyékony”.hidrogénmínusz 253 Celsius-fokon és folyékony oxigén mínusz 183 Celsius-fokon” – ez közel van az alacsony hőmérséklet határához, és innen ered a „Jégrakéta” elnevezés is.

Miért érdemes folyékony hidrogént választani?

Az ok egyszerű: ugyanaz a tömeghidrogéntérfogata körülbelül 800-szorosa a folyékony hidrogénének. Folyékony üzemanyag használatával a rakéta „üzemanyagtartálya” több helyet takarít meg, és a héj vékonyabb lehet, így több rakományt lehet az égbe juttatni. A folyékony hidrogén és a folyékony oxigén kombinációja nemcsak környezetbarát, hanem nagyobb sebességnövekedést is eredményezhet, és javíthatja a motor hatékonyságát. Ez a legjobb választás rakétahajtóanyagként.

Héliumszivárgás: A láthatatlan gyilkos a repülőgépiparban

A SpaceX eredetileg augusztus végére tervezte volna a „North Star Dawn” küldetést, de a fellövést elhalasztották a ... észlelése miatt.héliumszivárgás az indítás előtt. A hélium „segítő kezet” játsszon a rakétán. Folyékony oxigént juttat a motorba, mint egy fecskendő.

Viszont,héliumkis molekulatömegű és nagyon könnyen szivárog, ami rendkívül veszélyes az űrtechnológia számára. Ez az incidens ismét rávilágít a hélium fontosságára az űrkutatásban és alkalmazásának összetettségére.

Hidrogén és hélium: a leggyakoribb elemek az univerzumban

Hidrogén éshéliumnemcsak „szomszédok” a periódusos rendszerben, hanem a világegyetem leggyakoribb elemei is. A hidrogénfúzió hőt bocsát ki, és héliummá alakul, ez a jelenség minden nap előfordul a Napon.

A cseppfolyósodáshidrogénés a hélium ugyanazt a hűtési módszert használja, és cseppfolyósítási hőmérsékletük rendkívül alacsony, -253 ℃, illetve -269 ℃. Amikor a folyékony hélium hőmérséklete -271 ℃-ra csökken, szuperfolyékony átmenet is bekövetkezik, ami egy makroszkopikus kvantumhatás.

A legmodernebb technológiák, mint például a kvantum-számítástechnika fejlesztése egyre nagyobb igényt támaszt majd a rendkívül alacsony hőmérsékletű környezetekre, és a kínai tudósok továbbra is előrehaladnak az alacsony hőmérsékletű úton, és egyre jobban hozzájárulnak a tudományos és technológiai fejlődéshez. Tisztelgés a tudósok előtt, és tekintsünk izgatottan a jövőbeni ragyogó eredményeik elé!